“Isten büntesd az olaszat!”
Ebbe a rovatba patrióta jelvényeket és a háborús ellenfeleket gúnyoló vagy fenyegető jelvényeket töltök fel. A patrióta jelvényeket nem lehet klasszikus sapkajelvénynek tekinteni, mert inkább egyfajta politikai vagy propaganda tartalommal bírnak és nem a háborúban részt vevő csapatokkal közvetlenül összefüggő témákról szólnak. Ennek ellenére ezeket is viselték a katonák is, erről sok viselési fotó tanúskodik. Úgy gondoltam, hogy ezekből is érdemes bemutatni egy csokorra valót.
Az első jelvény és az alatta lévő lap felirata egybevág. 1915-ben az olasz hadüzenetet a háborús propaganda a hazafias lelkesedés fenntartására használta fel. Az áruló olaszok, akik felrúgták a korábbi hármas szövetséget, különösen ellenszenves ábrázolásokat érdemeltek ki. Ez a jelvény viszonylag szolidabb, csak egy fenyegető öklöt mutat és átkozza az ellenséget.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ugyanez a lap más feliratokkal is kiadásra került. Gyakori példánya “Das letzte hundert.” felirattal még a békeévekben készült, a leszerelés előtti utolsó száz napot emlegeti. Lehet, hogy a bakák már akkor is vágták a centit?
(A fiatalabb, nem katonaviselt korosztály számára: a Magyar Honvédségben a sorkötelezettség idején a leszerelés előtt 150 nappal kezdték el vágni a centit a honvédek. A centi egy szabóságokban használt viaszosvászon mérőszalag volt, amit benzinben – lehetőleg a laktanya járműveit töltő kutakból származó motorbenzinben – kellett áztatni egy darabig, hogy feltekert állapotban kellőképpen megmerevedjen. Közepén jancsiszeg volt átvezetve, amihez álcaháló zsinór csatlakozott. A leszerelést váró honvéd a derékszíjára kötve a zsebében tartotta a centit, és ha újoncokkal találkozott előkapva azt jojóként fel-le rugóztatta, mutatva, hogy milyen kevés szolgálati ideje van már csak hátra.)