Görz

Görz (Gorizia) formálisan 1500-ban vált Ausztria egyik tartományává Görz és Gradisca grófság részeként a mai Szlovénia déli részével együtt. A következő évszázadokban a város tartományi központként jelentős fejlődésen ment keresztül és barokk arculatot kapott. Kulturálisan és etnikailag sokszínű település a Nagy Háborúban az olasz támadások kiemelt célpontja volt. Ma a várost átszelő Isonzo folyó két partján fekvő településrészek Olaszország és Szlovénia között vannak megosztva.

A város fölött magasodó dombon áll a görzi vár, a grófi család régi fészke, amelyről az első említés 1001-ből származik. A ma is látható falak és építmények a grófság fennállásának második felében az 1200-as és 1400-as évek között épültek. A város 1915-16-os ostromakor a tüzérség ezt az épületet sem kímélte, így a falak a háborút követő rekonstrukcióval nyerték el mai formájukat.

A bemutatásra kerülő két jelvény, az 58. Tábori Tüzérezred és a 28. (8.) Tábori Ágyús ezredé. Ezeknek az ezredeknek a székhelye nem Görz volt, viszont a frontnak ezen a szakaszán kerültek bevetésre. Innen származik tehát a jelvényeken jól kivehető motívum, a görzi vár, amelyet naponta láthattak a tüzérek.

A korabeli képeslapon jól látszik, hogy a vár közvetlenül a város fölött magasodott, így az 58-as tüzérek jelvényén látható tábori ágyú aligha állhatott a jelvényen meghatározott helyen, mert az a város főtere volt. A 28-as jelvényen mintha már romos állapotban lenne a vár.