Géppuskás ügyességi jelvény

Széplaki Gábor újabb színvonalas bejegyzése.

A kérész életű szórólövész csapatnem megszüntetését követően több mint harminc év elteltével a géppuskás alakulatok vették át a Monarchia hadseregében a közvetlen gyalogsági tűztámogatás szerepét. Magáról a rendszeresített fegyverről és az azt ábrázoló sapkajelvényekről Szanyi Miklós barátom már közölt egy rövidebb cikket mely itt olvasható.

A Magyar Királyi Honvédség gyalogos alakulataiban először 1908-ban állítanak fel honvédkerületenként egy-egy géppuskás osztagot. Ezek állományába 2 db Schwarzlose géppuska tartozott, melyek kiszolgálását békében 1 tiszt, 15 fő legénység és 5 ló oldotta meg. Mozgósítást követően viszont ez a létszáma már 38 főre és 21 lóra emelkedett. A hadsereg fejlesztésével 1909-re már minden gyalogezred rendelkezett géppuskás osztaggal, majd fokozatosan emelkedett a felállított új osztagok száma. Így a háború kezdetére már minden gyalogos zászlóalj rendelkezett ilyen alegységgel. Egy géppuska szállításához két málháslóra volt szükség: az egyik a 18 kg súlyú fegyvert és a 18,5 kg súlyú állványt szállította, a másik állatra pedig a 7 mm vastagságú, kb. 40 kg súlyú, a kezelő védelmét szolgáló pajzspáncélt málházták. A fegyverhez javadalmazott lőszerkészlet további öt állatra került, mely a gyalogos osztagoknál 10 000 db 8 mm-es puskalőszert számlált, 250-esével vászonhevederekbe adagolva. A közös hadsereg egyes tábori vadász zászlóaljainál a negyedik századokat kerékpárral szerelték fel. Ezek a századok három karabélyos és egy géppuskás szakaszból álltak, két géppuskával. A gyorsan mozgó kerékpárosokat lovas alakulatokhoz osztották be, mivel ezek közel azonos menetteljesítményre voltak képesek.

A lovasságnál békében egy géppuskás osztag egy ezred kötelékébe tartozott. Kezdetben, csak a két ezredből álló lovasdandárok kaptak egy osztagot, a tizenhat közös huszárezredből hétnek, a tíz honvéd huszárezredből négynek volt géppuskás osztaga. Ezekben négy géppuskához, 3 tiszt, 57 huszár és 53 ló tartozott. A málházott géppuskák esetén a különbség az volt a gyalogos osztagokhoz képest, hogy a lovas alakulatok nem használtak pajzs páncélt és a lőszer javadalmazásuk 15 000 db volt. 1908-tól bevezetik a csukaszürke egyenruhát a hadseregben, de ezt a lovasságnál csak a géppuskás osztagok kapták meg kezdetben. A beosztott géppuskás katonák nem lovaglócsizmát, hanem bakancsot és bőr lábszárvédőt hordtak bőrszíjjal rögzített sarkantyúval. A színes zsinóros huszármentét a csukaszürke, hajtóka nélküli köpeny, majd a fekete prémgalléros bekecs váltotta fel. Csukaszürke tábori sapkát hordtak és a lovasságnál egyedüliként az osztag személyzete a kardot nem viselte a derékszíjra kötve. Az a hátasló bal oldalára a patkótáskára volt felmálházva a kardkötővel egyetemben. 1915-re fokozatosan eltűntek a színes és díszes huszár egyenruházati cikkek a monarchia hadseregéből. A modern kor hadviselése már a terepszínű ruházattal ad nagyobb túlélési esélyt a katonának.

A háború kitörésekor a mozgósítással két honvéd lovashadosztály állt fel -az 5. és a 11.-. Ezek állományába dandáronként két géppuskás osztag tartozott, továbbá egy kerékpáros század a fent már említett géppuskás szakasszal. A háború előrehaladtával szükségessé vált a lovasság tűzerejének növelése, ezért megkezdték újabb géppuskás osztagok felállítását.

1908-ban a monarchia mindhárom hadseregében rendszeresítették a géppuskás lövész kitüntetést Augusztus 7-én a 78941/7 számú körrendeletben jelent meg a jelvény leírása, mely szerint a kiérdemlés feltételeit az E-8,a utasítás 16§ 100. pontja rögzíti, Ezt sajnos eddig nem sikerült még fellelnem. A jelvény anyaga vastag tombak, de ismert vékony lemez kialakítással is. A jelvény kerek, átmérője 450 mm, szélén 70 mm vastagságú, peremvonalakkal határolt gyűrűben cserfa ágakból készült koszorú szegélyzi, melyet 6 óránál díszes csat fűz össze. A jelvény középrésze sima felületű és domború kialakítású. Alsó felében a fegyver igen találó metaforájaként, egy részletes kidolgozású, félig balról, félig szemből ábrázolt, három fejű, sárkány látható, mely minden irányba tüzet okád és ezzel halált oszt. Felső részén a császári-, vagy a magyar szent korona található. Hátoldalán a szokásos Ω formájú, függőlegesen álló fület forrasztottak, mellyel a zubbony jobb zsebe felett került rögzítésre.

A modernizált Schwarzlose géppuska és a kitüntető jelvény is tovább élt a Horthy hadseregben: 1925-ben és 1932-ben is megjelent közlönyben a géppuskás lövész kitüntetés.