Eötvös József Gimnázium

A szabadságharc leverése után a bécsi kormány az iskolapolitikát is a birodalmi eszme szolgálatába állította. Ebben a nemzeti elnyomás, a császárhű hivatalnoki réteg megerősítése vezérelte. De az iskolarendszer fejlesztése a magyar polgárság érdekeit is szolgálta. Ebben a fejlesztésben kiemelkedő szerepet játszott a hatosztályos reáliskolák rendszere. Ez a nyolc osztályos gimnáziumhoz képest szűkebb képzési programot valósított meg. Főiskolai továbbtanulásra is csak korlátozottan jogosított. Ehhez persze érdemes tudni, hogy a korabeli felsőfokú képzés humán tudományokra koncentrált. A reáliskolák polgári iskolák voltak az állam felügyelete alatt. Ellentétben a gimnáziumokkal, amelyek egyházi alapításúak voltak és ezért tanrendjükbe, működtetésükbe a központi kormányzat kevésbé tudott beleszólni.

Az Eötvös Gimnázium honlapján szereplő részletes tanulmány szerint a Pest-városi főreáliskola volt az első nem egyházi alapítású iskola a fővárosban. 1854-ben alapították. Az oktatás nyelve ekkor német volt és a tanárok többsége is természetesen német anyanyelvű. Hozzá lehet ehhez tenni, hogy a város lakosságának jelentős része szintén német ajkú volt ekkor. A korszerű képzési program ugyanakkor vonzóvá tette az iskolát. A Monarchia egyik legnagyobb létszámmal működő iskolája lett az 1850-es évek végére. Az iskola ideiglenes elhelyezése után 1857-ben költözött ma is álló akkor frissen elkészült épületébe. A gyengülő központosítási törekvés egyik jeleként az iskola tannyelvét az 1860/61-es tanévtől kezdve magyarra változtatták.

1875-ben bevezetett iskolai reform egyik célja a reáliskolák középiskolává fejlesztése volt. Ezért a hat osztályos szervezetet kibővítették nyolc osztályosra. A felsőoktatásban való részvételt biztosító főleg humán tárgyak bevezetése vagy súlyának növelése töltötte ki a megnövelt időkeretet. Az iskola elvégzése után itt is lehetőség nyílt érettségi vizsga tételére. Egy 1883-as törvény pedig gyakorlatilag egységessé tette a nyolc osztályos középiskolai képzést. Ez a folyamat aztán egy 1934-ben hozott törvénnyel zárult le. Létrejött az egységes középiskolai képzési rend. Az iskola 1921-ben vette fel báró Eötvös József nevét. 1935-től gimnázium. A jelvény tehát az ezt megelőző időszakban készült, a korábbi névvel.

A jelvény hátoldaláról készült kép jól mutatja a klamnis rögzítési módot, és középen a kis rézhüvelyt, amibe madártollat lehetett tűzni.