Csanády Frigyes

1861-ben született Laibachban (ma Ljubljana). Tanulmányait Keszthelyen majd Kremsmünsterben végezte. Bécsben a hadapród iskolát elvégezve 1879-ben kezdte katonai pályafutását. Már 1890-ben kérésére áthelyezték a Magyar Királyi Honvédséghez. Ezt követően elvégezte a bécsi vezérkari akadémiát. 1899-ben már alezredesként a magyar Honvédelmi Minisztériumba helyezték osztályfőnöknek (osztályvezető). 1903-ban előléptették ezredessé, és a 12. honvéd gyalogezred parancsnokává nevezték ki. 1910-től vezérőrnagy és dandárparancsnok volt. 1913-ban altábornagy és a 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnoka lett.

A Nagy Háborúban először a 20. honvéd hadosztályt vezette 1914 novemberéig, amikor súlyosan megsebesült (mellkasi lövés). 1915 őszéig lábadozott. Ekkor átvette a 38. honvéd hadosztály parancsnokságát. Ezzel a hadosztállyal komoly katonai sikereket ért el. 1915 novemberétől Siemikowce térségében vívott sikeres védelmi harcokat a túlerősen támadó orosz csapatokkal szemben. 1916 júniusában a X. hadtest parancsnokává nevezték ki. A X. hadtestnek komoly szerepe volt a Bruszilov offenzíva megakasztásában. 1916 novemberében gyalogsági tábornokká léptették elő.

Az 1916-os román támadást követően Erdélyben harcolt, immár a VI. hadtest parancsnokaként. 1917 tavaszán a parancsnoksága alatt álló 39. honvéd hadosztály hajtotta végre az Uz és a Csobános folyók völgyében illetve a kettő között magasodó Magyaros tetőn a Nagy Háború addigi legnagyobb szabású osztrák-magyar rohamvállalkozását. A terepszakasz meghódítására jelentős tüzérségi erősítés mellett egy egész ezred (10. honvéd gyalogezred) rohamkiképzése és rohamcsapatként történt bevetése révén került sor. 1917 második felében sűrűn váltakozva más hadtestek parancsnoki feladatát látta el. 1918-ban ismét a X. hadtest parancsnoka lett, és maradt a háború végéig. A X. hadtest a Hétközség-fennsíkon, Asiago város környékén állomásozott és folytatott veszteségteljes elhárító küzdelmet az olasz és brit haderővel szemben.

A háború végén szolgálaton kívül helyezték. Később sem vállalt már tisztséget. Budapesten élt, ahol elsők között nyert felvételt a Vitézi Rendbe. 1927-ben a magyar Országgyűlés felső házának lett tagja. 1937-ben hunyt el Budapesten.

Csanádyhoz hasonló pályát befutott háromcsillagos tábornok elég sok volt a Monarchia seregében, vagy akár a Magyar Királyi Honvédségben is. A jelvénygyártók elsősorban a legmagasabb beosztásokban tevékenykedő tábornokokat mintázták meg, néhány kivételtől eltekintve. Csanády nevével az Arkanzas cég mintegy két tucatnyi tölgylevél alapra mintázott jelvény sorozatának egyik darabján találkozhatunk. A jelvénygyártó nyilván a hadtestparancsnok ismertsége, népszerűsége miatt fogott a gyártásba. Siemikowce és a Magyaros fegyvertényei bizonyára közismertek voltak. Ezzel együtt a tábornok neve is.