1917 január Volhynia
Létezik egy nagyon különös jelvény, amelyen egy német és egy monarchiás gyalogos látható. Kezükben mint a szenteknek, ismertető jelként fegyverek: a német kezében kétkezes pallos, az osztrák-magyar baka kezében buzogány. Számomra természetesen a buzogány értelmezése az érdekesebb.
A jelvény a „megerősített” 215-ös hadosztály jelvénye, a bécsi Gurschner cég készítette. A fegyverbarátság kifejezésére nem volt ritka a szövetséges katonák együttes ábrázolása. Ezt erősíti a két katona által közösen tartott pajzs középen. Ezen a német sas alatt az osztrák-magyar hármas címer látható. fölül az 1917-es évszám olvasható.
Visszatérve a buzogányra, a 20. honvéd hadosztály jelvényén is ezt a közelharc-fegyvert látjuk, amit húszasnak neveztek. Ez fontos támpont a megfejtésben. Érdemes bogarászni a sok harcot megélt hadosztály ezredeinek (1., 3., 4. és 17. honvéd gyalogezredek) visszaemlékezéseiben. A hosszas nézegetés leírása helyett mindjárt a lényegre térve, a 4. honvéd gyalogezred könyvében egy egész fejezet szól az ezred pihentetéséről Volhyniában 1917-ben. Pontosabban 1916 november 20. és 1917 szeptember 1. között volt az ezred az orosz fronton.
Itt olvashatjuk, hogy az 1916 év végi volhyniai állásokból újév táján a honvédeket átvezényelték a 215. német hadosztály körletébe. Mivel a többi ezrednél ennek nincsen nyoma, ezért úgy vélem, hogy csak a négyeseket küldték át ehhez a német hadosztályhoz. A csapatok keverésének a fegyverbarátság erősítése volt a célja. Komoly harccselekményre ebben az állásban nem került sor. A honvédek az állásokat tökéletesítették, a szolgálatokat kötelességtudóan és pontosan látták el. Ennek következményeként a közéjük kevert német századokat fokozatosan visszarendelték a németek saját csapategységeikhez. A kezdeti bizalmatlanság elmúlt. Később cserevezénylések még történtek a tisztek között a barátkozást elősegítendő. Az egységet meglátogatta Falkenhayn hadtestparancsnok később Linsingen hadseregparancsnok is.
A pihenőn lévő ezred tevékenységével kapcsolatban a történetíró olyan események megörökítését látta célszerűnek, mint Zita királyné névnapján mezei virágok gyűjtése, Nagyvárad polgári vezetőinek látogatása az ezrednél a fronton, illetve az Ottó Katonaotthon kulturális rendezvényei. Az orosz forradalom kitörése miatt a harccselekmények szüneteltek. Nem említ az ezredtörténet harcokat a Kerenszkij-offenzíva időpontjában sem. A bejegyzés nyitóképe a 17-es honvédek által ugyanekkor épített Zita Katonaotthon díszes bejáratát mutatja.
