Debrecen
Debreceni lokálpatrióta lévén, ezt a várost kell, hogy bemutassam a harmadik helyen, már csak azért is, mert Debrecen is volt Magyarország fővárosa. Például 1849-ben. Debrecent Kossuth Lajos a „szabadság őrvárosa” névvel illette, és ez az elnevezés sokszorosan visszatükröződik a 3. honvéd gyalogezred jelvényein. A három változatban is elkészített jelvény központi motívuma a Kossuth tér, amely a város főtere. A tér északi oldalán áll a debreceni Nagytemplom. Ez a klasszicista épület volt a székhelye az Országos Honvédelmi Bizottmánynak 1849 április 14-én, amikor Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot és kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A templom előtt áll Kossuth Lajos emlékműve, amelyet 1914-ben lepleztek le. A világháború kitörésének évében, amelyben a város két ezrede a 39-es közös és a 3. honvéd gyalogezredek hatalmas véráldozatokat hoztak ugyanannak az uralkodónak a nevéért, akit elődeik megtagadtak. Az ARKANZAS cég szárnyas oltárképszerű jelvénye mutatja a legpontosabb képet, amely tökéletesen megfelel az itt bemutatott képeslap ábrázolásának is. A másik két jelvény képe sokkal inkább stilizált.
Van még egy további jelvény is, amelyiken a Nagytemplom szerepel, a Debreceni Katonaotthoné.
A jelvény képe.