7. hadsereg
Az osztrák-magyar 7. hadsereg jelvénye ismét egy gyakori jelvény, minden gyűjteményben szerepel. A bejegyzés háttereként választott levelező lapon a kisebb, a rajta fekvő jelvény a nagyobb méretű változatot mutatja be. Mint minden hadsereg jelvény, ez is nagyon nagy példányszámban készült, a feliratozás szerint minden bizonnyal 1915-ben. A német vaskeresztre hasonlító jelvénytest közepén az uralkodó portréja a fő motívum. Egyszerűségében szép jelvény.
A 7. hadseregről annyit érdemes tudni, hogy a háború folyamán 1915 májusában jött létre a korábbi Pflanzer-Baltin hadseregcsoportból. Ennek a keveredésnek az oka a mozgósításkor bekövetkezett zavar volt a haderő irányításában. A Szerbia ellen mozgósított haderő jelentős részét visszairányították az idő közben létrejött északi frontra. A csapatok összekeveredtek, illetve eltérő időpontokban érkeztek a frontra, ezért ez éppen kéznél lévő csapatokból új formációk jöttek létre. Az egyik ilyen volt Pflanzer-Baltin 1914 szeptemberében főként népfelkelő és Landwehr egységekből összeállított hadseregcsoportja a Dnyeszter mentén, amiből aztán 1915 májusában alakult meg a 7. hadsereg.
1914-15 telén a hadseregcsoport sikeresen védte Bukovinát, tehermentesítette a Kárpátokban harcoló 3. hadsereg jobb szárnyát. A Gorlicei áttörést követően a 7. hadsereg bal szárnya részt vett az oroszok üldözésében. A bukovinai front maradt a Dnyeszter vonalán. 1916-ban a 7. hadsereg súlyos vereséget szenvedett a Bruszilov offenzívában. Bukovina kiürítésére kényszerült. Pflanzer-Baltint ekkor leváltották. Helyére Karl von Kirchbach került. 1916 szeptemberére a front ismét megszilárdult, de már ismét csak a Kárpátok vonalán. 1917-ben a 7. hadsereg a Kárpátok vonalát védte Máramaros határaitól Kirlibaba és Dorna Watra területéig. Csapatai vegyesen német és osztrák-magyar egységek voltak (német Karpathenkorps, XVII. és XI. osztrák-magyar hadtest). 1917 nyarán a Központi Hatalmak ellentámadása révén ismét sikerült kiverni az orosz csapatokat Bukovinából. Az oroszokkal megkötött béke után 1918 tavaszán a 7. hadsereg több egységét átirányították a hátországba és rendfenntartó, terménybegyűjtő feladatokkal bízták meg.
