1915 május

A Központi Hatalmak a nagy orosz támadások sikeres kivédése után 1915 májusában nagyszabású ellentámadást indítottak az orosz fronton. Ekkor a német szövetségessel való együttműködésben a két ország csapatai már hónapok óta vállvetve harcoltak. A gorlicei áttörést eredményező nagyszabású támadás 1915 május 2-5 között zajlott le a Krakkótól keletre eső frontszakaszon. A támadáshoz összevont egységek közül a legerősebb az August von Mackensen vezérezredes parancsnoksága alatt álló német 11. hadsereg volt. Ennek alárendeltségébe került az osztrák-magyar 4. hadsereg. A fő támadást kiegészítette a Kárpátokban állomásozó 3. osztrák-magyar hadsereg előretörése, valamint délebbre a Pflanzer-Baltin hadsereg támadása Bukovinában.

A német alárendeltségbe került 27. osztrák-magyar hadosztály, benne a 34. gyalogezred már a tél folyamán részt vett a németek Varsó irányában indított támadásában. Ekkor foglalták el Petrikau (Piotrkow) városát. 1915 tavaszán pedig a nagy ellentámadásban a Galiciai frontszakaszon harcoltak. Legnagyobb fegyvertényük ebben a támadásban a Lembergtől északra fekvő Lysa Gora magaslat elfoglalása volt, amelynek bevétele után az oroszok kiürítették Lemberg városát. Ezeket a fegyvertényeket idézi a fenti jelvény. Természetesen csak véletlen, hogy a németekkel szorosan együttműködő gyalogezred tulajdonosa II. Vilmos német császár volt, aki az ezred újabb hadi sikerei után ellátogatott ezredéhez. A látogatás alkalmából emlékjelvényt osztott ki a katonák között. Ez látható a nyitó képen szereplő hadnagy mellére tűzve.

A gorlicei áttörés késleltette a románok hadba lépését, de az olaszokat nem tudta visszatartani. Ezzel a legfontosabb politikai célt csak részben sikerült elérni. Ugyanakkor az orosz hadsereget kétség kívül sikerült megverni és 1915 nyarán gyakorlatilag teljesen kiűzni a Monarchia területéről. Galiciától északra Orosz-Lengyelország nagy területeit sikerült elfoglalni, benne Varsót és a várost övező erődrendszert. Az új front északon a régi határoktól 200 kilométerre alakult ki a Pripjaty mocsarak vidékén. Délen a régi országhatár közelében húzódott az akkor még semleges Romániáig. Az áttörés után nagyszámú hadifoglyot ejtettek a győztes seregek és jelentős mennyiségű hadianyagot is zsákmányoltak. Az oroszok teljes vesztesége meghaladta a 400 ezer főt.