Latest:
Sapkajelvény történetek

Kategóriák

Legújabb bejegyzések

október 28, 2025Különleges egységekA Nagy Háború kitörésekor hat határvadász-század volt az osztrák-magyar haderőben. Ezek a tábori vadász egységektől eltérően csak század, nem zászlóalj méretűek voltak, és a Balkánon (1915-től Macedóniában és Albániában) álltak szolgálatban. 1916 második felében bővítették őket zászlóalj méretűre. Magyar legénysége volt a 3., 5. és részben a 6. századnak. Ezek a háború kitörésekor mind a déli hadszintéren a 6. hadsereg kötelékében harcoltak. 1918-ban a 47. hadosztállyal Albániában voltak. Ennél többet egyelőre nem sikerült összeszednem erről a speciális egységről. Kevés nyoma maradt tevékenységüknek, hiszen eleve csak néhány, kis létszámú egységről volt szó. A most felbukkant viselési fotó különösen ritka. Ugyanakkor nagyon érdekes is, hiszen a határvadász hadnagy csákóján a tiroli császárvadászok jelvénye is látható, illetve a tiroli lövészek által viselt fajdtoll sapkadísz. Az én értelmezésem szerint ez arra utal, hogy a határvadász zászlóaljakat az olasz fronton is bevetették a háború második felében. A határvadászok háborús alkalmazásáról csak elszórt információkat találtam, amelyek között nem szerepelt az alkalmazásuk az olasz fronton.  Nem hinném, hogy a határvadászok és a császárvadászok vagy a tiroli lövészek között szervezetileg kapcsolat lett volna. Sajnos, a ritka gallérjelvényről nem tudok fotót adni, mert nekem nincs ilyen jelvényem. A fegyvernemi jelvény ugyanakkor megjelenik az 1. határvadász zászlóalj jelvényén. Ennek ugyanaz az érdekessége, mint a fotónak is: a rajta ábrázolt katona a tiroli lövészek fajdtollas díszítésű tábori sapkáját viseli. Kezében pedig a szintén csak a tiroli egységekre jellemző hosszú botot tartja. Ezek szerint bár a források nem említik, voltak Tirolba átvezényelt határvadászok, az 1. zászlóalj mindenképpen. [...] Read more...
október 27, 2025Viselési fotókA Monarchia hadereje 9 hadseregbe szerveződött. Ezek számozása 1-7-ig, majd 10. és 11. voltak. Nem tudom, hogy 8. és 9. hadsereg miért nem volt. Biztosan volt ennek oka, még utána kell néznem. Mindegyik hadseregnek volt jelvénye. Ez a jelvény általában a háború első két évében készült, és kitartott végig, nem nagyon változtattak rajta. Kivételt képez az 5. hadsereg, amelyet az olasz front megnyílása után Isonzó-hadsereg névvel illettek, amit új sapkajelvény készítése követett. A 10. hadsereg jelvénye viszont nem változott. A háború kezdetétől fogva az olasz határ biztosítása volt ennek a hadseregnek a feladata. Az olasz támadás után előbb az 5. hadsereget vezényelték át, majd létrejött Tirol védelmére a 11. hadsereg. Ekkor a 10. hadsereg védelmi körzete természetesen szűkebbé vált. A jelvény minden esetre híven tükrözi az olasz frontot. A koronás kétfejű sas száll a védelmére bízott hegyi táj fölött. [...] Read more...
október 20, 2025Különleges egységekA sebesült és beteg katonák gondozásában létszám szerint biztosan az ápolók és ápoló nővérek vettek részt legtöbben. A háborúra való tekintettel az egészségügyi intézményi kapacitást hatalmas mértékben kellett megnövelni. Ez egyúttal az intézmények működtetéséhez szükséges egészségügyi személyzet létszámának a felduzzasztását is szükségessé tette. Míg az orvosok képzése, beállítása nem történhetett meg az igényelt gyorsasággal, az ápoló személyzet kiképzése és alkalmazása sokkal hamarabb és rugalmasabban mehetett végbe. A személyzet emberei közül az ápoló nővérek is kiemelt figyelmet érdemelnek. Nyilvánvalóan már 100 évvel ezelőtt is voltak komoly szakmai felkészültséget, képzést igénylő szakápolói feladatok. Például a sebesülteket ellátó sebészorvosok műtéti asszisztenciája szakértelmet igényelt. A haderő keretein belül erre a feladatra felkészített egészségügyi katonákat alkalmaztak leginkább. A nővérek leginkább a lábadozó betegek ellátásában vettek részt. Tekintve hogy betegségből, sebesülésből a teljes felépülés több hetes folyamat eredményeként történt, ez alatt az idő alatt az ellátásról nagyon nagy létszámú segédszemélyzet gondoskodott: jellemzően önkéntes ápolónők. Az egészségügyi személyzet is viselt jelvényeket, többnyire különböző méretű és formájú vörös kereszt motívummal ellátott jelvényeket. A bejegyzésben szereplő nővér a viselési fotókon leggyakrabban látható jelvényt viseli. A kerek jelvény a fityula elülső részén, a nagy ovális a blúz nyakán látható. A viselés a nyaki részen középen tekinthető általánosnak. Munka közben a nővérek inkább egyszerű fehér kendőt vagy főkötőt viseltek a hajuk takarására, amelynek könnyű anyagába nem tudták a jelvényeket betűzni. A nagy ovális jelvények magyar szent koronás rátétes díszítése nagyon sajátos. Az osztrák tartományokra jellemző Rudolf-koronás díszítést nem lehet látni. Lehetséges, hogy ezeket csak Magyarországon viselték? [...] Read more...
október 20, 2025Hadvezérek, személyiségek1863-ban született Lugoson. Polgári pályára készült, de 1884-ben beíratkozott a Ludovika Akadémia egyéves önkéntesi tanfolyamára. 1888-ban hivatásos tiszti vizsgát tett. Katonai pályafutását hadnagyi rendfokozattal Kassán kezdte. Már ebben az évben előbb a budapesti hivatásos felsőbb tiszti tanfolyamot végezte el, majd 1889-91 között a bécsi hadi iskolát. Rögtön ezt követően a vezérkar testületébe került beosztásra. 1911-től alezredesként a miskolci 10. honvéd gyalogezred parancsnoka lett. A Nagy Háborúban előbb a 107. népfelkelő gyalogdandárt vezette, majd immár vezérőrnagyként 1915 májusától a legendás hírnévre szert tett 16. honvéd hegyi dandár parancsnoka volt a Doberdón, Mt dei Sei Busi környékén. 1916-ban kapott nemesi címéhez az itteni harcok emlékére kapta a doberdói előnevet. Egészségügyi problémák miatt 1916-ban rendelkezési állományba került. Az év végén viszont kinevezték az Erdély határain harcban álló 39. honvéd gyalog hadosztály parancsnokává. Ebben a beosztásában érte el hadosztályával 1917 március 8-9-én legnagyobb katonai sikerét, a Magyaros hegytömb elfoglalását, amely akció a rohamcsapatok kiemelkedően hatásos bevetéséről vált nevezetessé. Ezért a haditettért legfelsőbb uralkodói elismerésben részesült. 1917 augusztusától altábornagy volt. 1918-ban a VII. hadtest parancsnokává nevezték ki. A Nagy Háborút követően elsősorban hadtörténeti szakírói tevékenységet folytatott. Ő a szerzője a 22 kötetes „A magyar nemzet hadtörténelme” című műnek, ami a mai napig a legnagyobb terjedelemben megjelent szakírói mű ebben a témában. Nevét 1931-ben magyarosította Bánlakyra. 1945 októberében hunyt el Üllőn. A bejegyzéshez ezúttal nem jelvényt, hanem egy emlékplakettet tudok mellékelni. Ezt a felirat szerint Breit altábornagy a Magyaros elfoglalásának első évfordulójára készíttette 1918 márciusában.. A kivitelezésen meglátszik az időpont, hiszen hadifém anyagból készült, amit bronzoltak. [...] Read more...
október 9, 2025CsatákAz ontrantoi tengerzár áttörésével foglalkoztam már az egyik bejegyzésben (itt). Az események rövid leírása mellett a támadásban részt vevő három korszerű gyorscirkáló egyike, a vezérhajó, a Novara állt a középpontban. Most az akció másik főszereplője, a Helgoland a témánk, mégpedig a hajót ábrázoló másik szép jelvény révén. Mindkét hajó legénységét kitüntették az akció után, és a csatát és a hajóegységeket megörökítő jelvények készültek. Ezeket a korabeli képek alapján már a hajók legénységének kitüntetésekor is viselték a matrózok. A Helgoland jelvény viszonylag ritkább, de a Novarából sem lehet sokat látni. [...] Read more...

Legújabb kommentek