Latest:
Sapkajelvény történetek

Kategóriák

Legújabb bejegyzések

január 17, 2025Fegyverzet / TeljesítményjelvényekA dunai flottilla monitora volt. 1904-ben adták át Újpesten és állították szolgálatba. A Nagy Háború első napján, július 29-én részt vett Belgrád lövetésében. 1914 október 23-án Grabovicánál aknára futott és elsüllyedt. Szerbia veresége után 1916-ban kiemelték és Budapesten kijavították, modernizálták. 1917-ben állt ismét szolgálatba. 1918-ban előbb angol hadizsákmány lett, majd jugoszláv, később, 1920-tól román tulajdonba került. 1955-ben szétbontották. A bécsi Hadtörténeti Múzeumban kiállított modell ezt, az 1904-ben átadott hajót mutatja be. A Temes története azért különösen érdekes, mert 1915-ben egy másik, újabb konstrukciójú monitort adtak át ugyanezen a néven. Pontosabban ezt a hajót SMS Temes 2-nek nevezték el. A bejegyzéshez csatolt fotón ez a hajó látható. Legnagyobb különbség az, hogy a korábbi hajón a két 120 mm-es ágyú a hajó két oldalára épített külön lövegtoronyban volt elhelyezve. A Temes 2-nél a két löveget a hajó középvonalán egy toronyba szerelték be. A Temes kiemelése után a Temes 2-t átnevezték Bosnára. A Temes felépítménye a modernizálással nagyot változott. Fegyverzetét kiegészítették két 9 mm-es kettős feladatú (víz-levegő) ágyúval, amelyeket a taton helyeztek el a középvonalon két új lövegtoronyban. A hajó hossza is megváltozott így, 3 m-rel lett hosszabb. A hajó fegyverzetéhez tartozott még egy 120 mm-es tarack valamint két 37 mm-es ágyú is, és két géppuska. A hajó páncélzata 40 mm-es volt, a parancsnoki híd és a lövegtornyok védelme 75 mm-es acéllemez volt. A sapkajelvény ábrázolása elnagyolt, de a magas kémény alapján ítélve mindenképpen az 1904-es változat szerepel rajta. [...] Read more...
január 15, 2025Különleges egységekA Nagy Háború az egészségügyi ellátással szemben is óriási feladatokat támasztott. Már 1914 őszén megteltek a háború előtt felépített egészségügyi kapacitások. Mivel senki sem számított a háború elhúzódására, ezek a szükségletekhez képest mélyen alulméretezettek voltak. Nem csak sebészi beavatkozások jelentkeztek tömegével a sebesültek ellátásában, hanem már 1-2 hónap alatt kialakultak kiterjedt és veszélyes járványok. Eleinte elsősorban vérhas, később tífusz és más betegségek is tömeges megbetegedéseket okoztak. Ezek kezelésére külön járványkórházakat kellett nyitni. A sok tízezer beteg és sebesült katona gyors elhelyezését csak sok ideiglenes kórház felállításával lehetett megoldani. Persze, ha a férőhelyek számát gyorsan lehetett is növelni, a szakképzett személyzetet nem. Főleg az orvosok hiánya volt súlyos probléma. Ennek a bejegyzésnek a témája az ideiglenes kórházak, a barakk kórházak. Ezek jóformán minden nagyobb településen megjelentek. A fotón Nyíregyháza város ideiglenes kórháza látható. Baloldalt a betegváró barakk, jobbra egy gazdasági épület látszik a feliratok szerint. A jelvény az Auguszta főhercegnő által patronált budapesti hasonló intézmény jelvénye. Ez a mai József-Attila lakótelep helyén épült fel, sok ezer beteget látott el. Fa épületei túlélték a Nagy Háborút. 1919-től Magyarország megszállt területeiről menekült lakosságot helyeztek el bennük. Később egyre szegényebb néprétegek költöztek ide, szegénygettó (slum) vált belőle. [...] Read more...
január 14, 2025Viselési fotókA 30 és feles mozsár többször is szerepelt már. Ennek a bejegyzésnek két újdonsága van. Elővettem azt a jelvényképet, amelynek a felbontása sajnos nem túl jó, de cserébe a csonkítatlan jelvényt ábrázolja a császári koronával. A másik újság a viselési fotó. Ez egy extrán ritka jelvény, hiszen az egyik mozsár ütegé, a 25. számú ütegé, amelybe mindössze pár száz ember tartozott a Nagy Háború egész lefolyása alatt. Ráadásul a viselési fotó egy olyan jelvényt ábrázol, amelyet a viselője kicsit átalakított, megváltoztatott. A löveg körül jobbról és balról is kireszelte ugyanis a hátteret. [...] Read more...
január 7, 2025Különleges egységekA kutyák alkalmazása rendszeres volt a Nagy Háborúban, ha tömegesnek nem is nevezhetjük. A különféle feladatok elvégzésére más-más fajtákat vettek igénybe. Így például a sebesültek felkutására kiképzett ebek főleg juhászkutyák és dobermannok voltak. Patkány fogásra foxikat alkalmaztak. A vontatáshoz erős, nagy testű kutyákat kerestek, mint a berni pásztor, bernáthegyi. A kutyák képzést kaptak, betanították őket a feladatokra. Ebben szakképzett kutya vezetők működtek közre, akik az alkalmazáskor a gondozásukat, a feladatok elvégzését is felügyelték. Bővebben erről itt lehet olvasni. Nem sok kutyás jelvény van. Ezeken vagy járőrkutyákat vagy sebesültkeresőket látunk. Fogat, kocsi elé állított ebekről nem készült jelvény. Az sem teljesen világos, hogy mely csapatokhoz kerültek a kutyák. Feltételezem, hogy a teherhordásra alkalmazott ebeket a trén tartotta. Ezeket a képen is látható apró kocsikat olyan hegyi ösvényeken alkalmazták, ahol már az öszvérek sem fértek el. A bejegyzéshez az egyik trén csapat jelvényét mellékeltem. [...] Read more...
január 4, 2025CsatákÚjabb rejtvényt sikerült megfejtenem. Lehet persze, hogy csak nekem volt ismeretlen, de egészen mostanáig, az internetes búvárkodás fellendüléséig nagyon nehéz volt nagyon speciális helynevekhez információt találni. Az egyik ilyen név volt Seisera. A jelvény nagyon szép, minden gyűjtő számára vágyott darab. A rajta lévő magashegyi felszereléssel ellátott katona képe részletes, finoman kidolgozott. A felszerelés persze mutatja, hogy a jelvény eredetijét valahol az olasz fronton kell keresni. Na, de hol? A magashegyi csapatok után kutatva nem véletlenül jutottam el nem csak fotókig, hanem események leírásáig is. Így például 1916 szeptemberében egy 1933 méteres meredek csúcs megmászása vált szükségessé, mert erről a pontról lehetett belátni az olaszoknak a Dogna patak felső szakaszán húzódó állásaiba. Ott ugyanis tüzérséget helyeztek el, amely Tarvis városát tudta lőni. Az izgalmas akcióról a tudósítás itt olvasható. Az ott csatolt képen a hegy lábánál fekvő völgy neve Seisera. Ez volt az első nyom. A Montasch-hegy, a Dogna patak és Tarvis mint valami háromszögelési feladat segített megtalálni a Seisera völgyet. Ez a régi olasz határ mentén az osztrák oldalon húzódott, a Júliai-Alpok nyugati előterében. Mint utóbb kiderült volt benne egy völgyzáró erőd is. Persze, azonnal kiderült, hogy az én korabeli térképeimen is szerepel, csak megfelelő orientáció nélkül nem tudtam régebben megtalálni. A Seisera-völgy ma rendkívül szép magashegyi túrákra ad lehetőséget. A korabeli állások maradványai is sok helyen megtalálhatóak még, hiszen a lövészárkok, ütegállások és bunkerek mind a környező hegygerincek szikláiba voltak beépítve, mélyítve. [...] Read more...

Legújabb kommentek