Latest:
Sapkajelvény történetek

Kategóriák

Legújabb bejegyzések

augusztus 16, 2025Háborús propagandaSapkajelvény gyűjtemények kevésbé értékelt, gyakran nem túl látványos darabjai a magasabb egységek nagy példányszámban gyártott jelvényei. Ezek némelyike egyszerűbb, sokszor az uralkodó ismert portréjával díszített darabok. Vannak viszont köztük olyanok is, amelyek csatajelenetet ábrázolnak. Az Isonzo-hadsereg jelvényei ezek közül kiemelkednek. Nagy darabszámuk ellenére keresettek és viszonylag drágák is. Az 1. hadsereg karácsonyi jelvénye 1915 végén készült. Az egyik leggyakoribb jelvény. Tudomásom szerint 1914 Karácsonyára is készültek már jelvények. Többek között az 1. hadsereg uralkodói portrés jelvénye is. Talán az volt az első igazi sapkajelvény a Nagy Háborúban. A második Karácsonyra újat készítettek, ezúttal lövészárok jelenettel. Szerintem tetszetős és kifejező az ábrázolás. A jelvény elsősorban hadifém anyagból készült, de maradtak fenn ezüst példányok is. Azok persze ritkábbak és drágák is. A hadsereg jelvények kérdését nem csak azért vettem elő, mert ezeknek az összeszedése viszonylag könnyű, a gyűjtemény gyorsan tud így fejlődni. Hanem azért is, mert valóban értékes, tetszetős alkotások. Harmadrészt azért is, mert a bejegyzésben háttérként alkalmazott levelező laphoz jól illik. A levelező lap ugyanis sokkal ritkább, mint a jelvény. Az is látványos, szép darab. [...] Read more...
augusztus 13, 2025Hadvezérek, személyiségekErzsébet magyar királyné talán a legnépszerűbb uralkodó feleség volt a magyar történelemben. Magyar királynék között a feudalizmusra jellemző dinasztikus házasságok miatt mindig is jellemző volt a külföldi arisztokráciából, uralkodói családokból választott hitves. Népszerűségük meráni Gertrudistól terjed Sisi-ig. Kár, hogy mind a gyűlölt mind a szeretett uralkodóné erőszakos halált halt, merénylet áldozata lett. Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő családja az ausztriai Habsburg házzal rokonságban állt.  Ferenc József édesanyja is Wittelsbach-lány volt. A fiatal Ferenc József és Sisi ismeretsége és 1854-es házassága a kor szokásaitól eltérően nem nélkülözte a szerelmi szálat, bár a pár összeboronálása nyilván politikai érdekeket is szolgált. A bécsi udvar merev etikettje („Bizalmam az ősi erényben!”) folytonos surlódásokhoz vezetett a felvilágosultabb, életszerető fiatal nő és vaskalapos környezete között. A bécsi execíroztatások elől gyakran vonult el Magyarországra, főként Gödöllőre pihenni. A gyakori jelenlét is közrejátszott magyarországi népszerűségében. A másik ok a 48-as szabadságharcot elfojtó fiatal uralkodó, Ferenc József iránt érzett ellenszenv (gyűlölet) ellenpontozása lehetett. A szintén merev, vaskalapos, tábori vaságyon alvó, palotájában vaságya fölé a döntő vereséget (neki győzelmet) jelentő temesvári csata képét kiakasztó nem igazán szeretetre méltó király helyett kellett valaki, akit a nép respektálni képes az uralkodói család tagjai közül. A Sisi-rajongás persze nem csak a magyarokra volt jellemző, a leírt kontraszt a Monarchia valamennyi népe számára látható, érzékelhető volt. 1898 szeptemberében egy olasz anarchista követett el merényletet ellene Genfben. Sérülése nem volt halálos, de a kor viszonyai között a gondos kezelés sem tudta megállítani a hatására bekövetkezett szepszist, ami néhány nap múlva megölte. A bécsi Kapucinus-kriptában álló síremlékén mindig van magyar nemzeti színű koszorú vagy emlékszalag. Sisi már rég halott volt, amikor az 1. honvéd gyalogezred felvette az ő nevét. A Nagy Háború folyamán az ezred katonái az ő neve alatt mentek a harcba. Sapkajelvényük és sokféle emléktárgyuk is a királyné portréjával, nevével volt díszítve. Az 1. honvéd gyalogezred leggyakoribb jelvényén is ő van a középpontban. Bemutatom ennek a jelvénynek egy későbbi, 1917-es ritkább változatát is. [...] Read more...
augusztus 5, 2025Csaták1918 februárjától a 20. honvéd gyaloghadosztály a Piave folyó felső folyásánál a Mt Tomba környékén volt állásban. A Piave és az abba nyugatról ömlő patakok völgye fogta körbe északról és keletről a Mt Tomba hegyet.  A Tomba 1918 elején került francia kézbe. Amikor a 20-as hadosztály ide települt, azt már szilárdan tartották a kezükben. A visszafoglalásra indított támadás nem sikerült. 1918 első felében, a júniusi Piave offenzíváig állásharcok folytak a térségben. A hegyről a francia tüzérség hatásosan lőtte a Piave menti, északra fekvő utakat. A frontvonalba csak éjjel, akkor is nagy veszteségekkel lehetett a szükséges anyagokat kiszállítani. Éjszaka került sor a kisebb-nagyobb vállalkozásokra is. A hadosztály parancsnoksága 50 korona jutalmat és két heti szabadságot ígért azoknak, akik francia foglyot ejtenek. Erre néhányszor sor is került. A Piave-offenzíva idején ezen a frontszakaszon is támadásba lendült a Monarchia hadereje, de a lendület nem tartott sokáig. Június 15-én reggel 6 órakor indult meg a gyalogsági roham. Az 1. honvéd gyalogezred a Tombán fekvő francia állásokat támadta. A déli órákig az ellenség előretolt állásait sikerült megszállni. A szomszédos hadosztályok sikertelensége, a szemben fekvő francia főállás érintetlensége miatt a támadást már másnap leállították, a katonákat a kiinduló állásokba rendelték vissza. Októberig további állásharcok voltak a térségben. Az állásokat október 28-án ürítette ki, és ezt követően október 30-tól került sor az általános visszavonulásra. A 20. hadosztály csapatai elkerülték a hadifogságot. A bejegyzéshez illő jelvény az 1. honvéd gyalogezred Tombán vívott harcait örökíti meg. Feltehetőleg a fronton készült, lövedékhüvelyek réz anyagából. Nem egyedi készítés, több példánnyal is találkoztam már. A csatolt térképvázlat mutatja a front vonalát és a környéken fekvő településeket. Látható Feltre is, ahol tábori repülőtér működött. A hegyek takarásában lévő Santa Marián dandárparancsnokság volt. A település mellett lévő két vasúti alagútban a csapatok szálláshelyei voltak kialakítva. Az első vonal közelében, a Mt Tomba oldalában, holtterekben álltak az első vonalhoz tartozó fedezékek, amiket a kezdő kép mutat be. [...] Read more...
augusztus 4, 2025CsatákA pest-megyei 30-as honvéd gyalogezred a híres 40. „Fokos” hadosztály egyik ezrede volt, és fontos szerepet játszott annak nagyobb hadműveleteiben. Az itt leközölt, legismertebb jelvénye 1916 tavaszáig követi a hadi utat. Utolsó a jelvény hátoldalán felsorolt csatahelyek között Toporoutz és Rarancze, 1916 januári véres csaták színtere volt. Egy korábbi bejegyzésben leírtam az ezred 1916-os harcait is a Kárpátokban (itt). 1916 nyarán a Kirlibaba települést veszélyeztető orosz támadások feltartóztatása volt az ezred feladata. A Dol Tatarka patak völgyében sikerült visszavetni az előrenyomult oroszokat. Később a völgy két oldalában lévő hegyeken az oroszok mégis előretörtek, úgyhogy tüzérségükkel elérték Kirlibabát. A bejegyzéshez csatolt levelező lap a Dol Tatarka völgyét ábrázolja. [...] Read more...
július 25, 2025FegyverzetA 30 és feles Skoda mozsár sokszor szerepelt már. Ebben a bejegyzésben a korábbi információkhoz tudok néhány újabb aprósággal szolgálni. Mindenek előtt a levelező lap újdonság. Ez annak az ütegnek a bélyegzőjét viseli, amelyikről itt írtam már korábban, egy viselési fotó kapcsán. Az előző posztban arról írtam, hogy hadi szögelésre még Isztambulban is felállítottak egy szobrot, amelyik a 30,5 cm-es löveget ábrázolta. Mivel van egy török feliratú jelvény a löveg képével, feltételezem, hogy ezt a szobrot ábrázolja. Illetve a mintául szolgáló löveg típust. Két további, eddig még nem szereplő jelvény képét is becsatolom. Ezek azért érdekesek, mert jól mutatják a löveg műszaki fejlesztését. 1917-től módosított lövegtalppal gyártották a mozsarat, ezt látjuk a nyitóképen. A szövegbe illesztett kép a korábbi változatot mutatja. [...] Read more...

Legújabb kommentek