Znaim (Znojmo)

Znojmo Morvaország déli részén járási székhely, az osztrák határ közelében. Gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Fénykorát a 14.-15. században élte. Ekkor politikai jelentőséggel bírt. Városi kiváltságot 1226-ban kapott a település I. Ottokár cseh királytól. 1393-ban a város melletti kolostorban szövetkezett bátyja ellen a cseh király öccse Zsigmond Albert osztrák herceggel és Jobst morva őrgróffal. A fogságából megszökött IV. Vencel Znojmoba menekült. Zsigmond és Albert a későbbiekben is többször találkozott ebben a városban. 1437-ben Zsigmond magyar király ebben a városban halt meg, és a város Szent Miklós templomában ravatalozták fel. Később Mátyás és Podjebrád György hadai itt ütköztek meg, minekutána Mátyás megszerezte a cseh királyi címet is. 1809 július 11-én Károly főherceg csapatai a Wagram melletti ütközet részeként a város alatt is megmérkőztek Bonaparte Napoleon hadaival.

A város házi ezrede a 99. gyalogezred volt. Ennek szép jelvénye, a “Heimatwächter”, vagyis a haza őrzője. Az őrálló katona a város deli látképe előtt áll. A panorámának csak az egyik felét látjuk. Ezen a városháza nyolcszögletű tornya látható, mellette pedig a Dominikánus Rend Szent Kereszt templomának két barokk tornya áll. A korabeli és mai panorama képen balra látható a történelmileg is jelentős Szent Miklós templom, amely viszont nincsen rajta a jelvény háttérképén. Amint a két 100 év eltéréssel készült kép mutatja, vajmi kevés változott a városmag kinézetén – szerencsére.

Az ezred jelvénye német nyelvű, ami a város anyanyelvéhez igazodik: többségében németek lakták. Az ezred kiegészítési területén persze a csehek (morvák) létszámaránya elérte az egy harmadot.