Tarnów, IR 57

Galíciai ezred volt az 57-es, Tarnów városában volt a parancsnoksága. Magyarok számára Tarnów elsősorben azért nevezetes, mert innen származott a 48-as szabadságharc legendás hadvezére Jozef Bem, vagyis Bem apó. Az 57-es ezred az 1. hadosztály része volt és valamennyi csatatéren megfordult.

A bejegyzéshez csatolt levélzárón a königgrätzi csatatéren felállított hősi emlékmű látható, akárcsak a nyitó képen is. Az ezred 1866-ban kitüntette magát itt, még ha a poroszokkal vívott háborút a Monarchia el is veszítette.

Az ezred jelvényén a kapunyílás mögött a háttérben a városháza épülete látható, amely a város piacterén áll. Az 1300-as években épült városháza mai formáját az 1500-as években a reneszánsz stílusú átépítéssel nyerte el.

A település elődjét 3 km-re a mai városközponttól a 9. században alapították. A kereszténység felvételével, illetve a Lengyel Királyság megalakulásakor vívott harcok után alakult ki a város a mai helyén. Első dokumentált említése 1124-ből származik. A lengyel aranykor idején 1200 lakosa volt, kiépült vízellátása és szennyvízelvezetése nagyon modern fejlesztésnek számított. A katolikus katedrális mellett volt a városban református imaház és zsinagóga is, valamint iskola. Ekkor a Tarnowski család birtoka volt a város. A várost 1655-ben svéd hadak dúlták fel, majd később a lengyel államiság megszűntével jelentősége lehanyatlott. A Monarchia modernizációjakor a vasút kiépülésével indult ismét virágzásnak a város. A Nagy Háborúban az oroszok 1914 novemberében elfoglalták, de a gorlicei áttörés után ismét osztrák-magyar ellenőrzés alá került.