Kühne-hadtest a Szurduk-szorosban

Viktor Kühne német tábornok főként Franciaországban harcolt hadtestparancsnoki beosztásban. 1916 októberében az újonnan alakult 54. hadtest parancsnoka lett, majd áthelyezték Magyarországra, Erdélybe. Dél-Erdélyben a román betörést követő ellentámadásban vett részt. Ekkor a hadtestét megerősítették és létrejött a Kühne harccsoport, amely Petrozsény környékén és a Vulkán-hegységben vetette vissza a betolakodó románokat, majd üldözte őket egészen Bukarest bevételéig. A hadműveletért 1916 december 11-én a német becsületrenddel tüntették ki. 1917 márciusában került vissza a francia frontra.

A román csapatok kiverése után Falkenhayn német tábornok 9. hadserege kijutott a Kárpátok közül Havasalföldre. Az áttörés részben a korábban elfoglalt Vöröstornyi-szoroson, részben a Vulkán- és A Páring-hegység közötti Szurduk-szoroson keresztül történt. Ez utóbbi a Petrozsényi medencét köti össze Olténiával, a Zsil folyó völgyében. Ennek a területnek a hadműveletei kötődtek a Kühne harccsoporthoz. Az itt álló román csapatok november közepéig tudták lassítani a német támadásokat. Ekkor az 54. hadtest megerősítéseként érkező friss csapatok (három új hadosztály) eldöntötték a csata sorsát. A román csapatok parancsnoka Ioan Dragalina maga is megsebesült itt, később belehalt a sérüléseibe.

A jelvény ezt a támadást örökíti meg. A jelvényen a német katona mellett egy osztrák-magyar harcos is látható, ami tényleges részvételre utal. Sajnos nem sikerült megtalálnom, hogy a Monarchia milyen csapatai álltak Kühne parancsnoksága alatt. Az al-Duna mentén tört előre Szívó ezredes harccsoportja, amely talán november folyamán az itteni román ellenállás végleges összeomlása után került kapcsolatba a német csapatokkal.