Franz Graf Conrad von Hötzendorf
Tábornagy, az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének vezérkari főnöke a Nagy Háború legnagyobb részében (1912-1917 között).
Bécsben született 1852-ben. Apja huszárezredes volt, és a fiatal Conradot is katonai a pályára szánta. A bécsújhelyi Mária-Terézia Katonai Akadémia elvégzése után hamarosan vezérkari iskolába küldték, amit kimagasló eredménnyel 1876-ban végzett el. Gyorsan haladt előre a ranglétrán. Különböző csapategységeknél szolgált. Részt vett a boszniai okkupációban, majd 1883-tól a lembergi gyaloghadosztály törzskarának lett a főnöke. Később ezredesként a krakkói 1. „Császár” gyalogezred parancsnoka volt. 1900-ban vezérőrnagy, 1903-tól altábornagy. Ekkor Dél Tirolban hadosztályparancsnok. Mint látható, parancsnoki beosztásokban a Monarchia valamennyi későbbi háborús frontjának védelmét tanulmányozhatta.
Dél Tirolban ismerkedett meg a Monarchia „erős emberével” Ferenc Ferdinánd trónörökössel. Ő a fiatal hadosztályparancsnokban saját expanzív háborús előkészületeit meggyőződéssel támogató szövetségesre talált. Személyes közbenjárására nevezték ki Conradot vezérkari főnöknek több rangidőst megelőzve 1906-ban. Ebben a pozíciójában közvetlen politikai befolyásra is szert tett. Erőteljesen támogatta a Monarchia Szerbia és Olaszország elleni preventív lépéseit. Feljegyzések szerint több évvel a Nagy Háború kirobbanása előtt már Olaszország elleni katonai támadásra próbálta rávenni a császárt. 1914-ben a szarajevói merényletet követően a Szerbia elleni támadás legfőbb követelője volt.
Conrad háborús szereplése vitatott. A Szerbia és Oroszország elleni támadó hadműveletek a megfelelő erő hiányában nem sikerültek. Corad 1915-ben a németekkel összehangolt támadást hajtott végre az orosz fronton, ami áttöréshez és a front igen jelentős eltolódásához vezetett. Ugyancsak német segítséggel sikerült 1916-ban Romániát legyőzni. Az 1916-os tiroli támadás majd az 1918-as Piave-offenzíva sikertelensége Conrad hibás elképzeléseinek volt a következménye. Ez utóbbi offenzívát már a dél-nyugati front parancsnokaként vezette. Vezérkari főnöki tisztjétől 1917 március 1-én vált meg. Károly császár kevésbé agresszív katonai vezetőt, Arz Artúr gyalogsági tábornokot állította a vezérkar élére. Conrad a háborút tábornagyként fejezte be. Megkapta a Katonai Mária-Terézia Rend Nagykeresztjét. 1925-ben hunyt el.
Conrad von Hötzendorfot már csak beosztása miatt is több sapkajelvényen is ábrázolták. A nyitóképen szereplő pajzs alakú jelvény a Schneider fivérek műhelyében készült Bécsben. Hasonló pajzsos jelvény készült Frigyes főherceg főparancsnok és Jenő főherceg portréjával valamint von Hindenburg tábornok arcképével is. A budapesti Arkanzas cég specialitása volt jelvény sorozatok gyártása. A tábornoki kar sok tagjának a nevével készítettek tölgylombos és fenyőgallyas jelvényeket. A lomb és a gally a tábori sapka ünnepi díszítése volt a szabályzatok szerint.
