Barakk kórházak

A Nagy Háború az egészségügyi ellátással szemben is óriási feladatokat támasztott. Már 1914 őszén megteltek a háború előtt felépített egészségügyi kapacitások. Mivel senki sem számított a háború elhúzódására, ezek a szükségletekhez képest mélyen alulméretezettek voltak.

Nem csak sebészi beavatkozások jelentkeztek tömegével a sebesültek ellátásában, hanem már 1-2 hónap alatt kialakultak kiterjedt és veszélyes járványok. Eleinte elsősorban vérhas, később tífusz és más betegségek is tömeges megbetegedéseket okoztak. Ezek kezelésére külön járványkórházakat kellett nyitni.

A sok tízezer beteg és sebesült katona gyors elhelyezését csak sok ideiglenes kórház felállításával lehetett megoldani. Persze, ha a férőhelyek számát gyorsan lehetett is növelni, a szakképzett személyzetet nem. Főleg az orvosok hiánya volt súlyos probléma.

Ennek a bejegyzésnek a témája az ideiglenes kórházak, a barakk kórházak. Ezek jóformán minden nagyobb településen megjelentek. A fotón Nyíregyháza város ideiglenes kórháza látható. Baloldalt a betegváró barakk, jobbra egy gazdasági épület látszik a feliratok szerint. A jelvény az Auguszta főhercegnő által patronált budapesti hasonló intézmény jelvénye. Ez a mai József-Attila lakótelep helyén épült fel, sok ezer beteget látott el. Fa épületei túlélték a Nagy Háborút. 1919-től Magyarország megszállt területeiről menekült lakosságot helyeztek el bennük. Később egyre szegényebb néprétegek költöztek ide, szegénygettó (slum) vált belőle.