Ápoló nővérek
A sebesült és beteg katonák gondozásában létszám szerint biztosan az ápolók és ápoló nővérek vettek részt legtöbben. A háborúra való tekintettel az egészségügyi intézményi kapacitást hatalmas mértékben kellett megnövelni. Ez egyúttal az intézmények működtetéséhez szükséges egészségügyi személyzet létszámának a felduzzasztását is szükségessé tette. Míg az orvosok képzése, beállítása nem történhetett meg az igényelt gyorsasággal, az ápoló személyzet kiképzése és alkalmazása sokkal hamarabb és rugalmasabban mehetett végbe.
A személyzet emberei közül az ápoló nővérek is kiemelt figyelmet érdemelnek. Nyilvánvalóan már 100 évvel ezelőtt is voltak komoly szakmai felkészültséget, képzést igénylő szakápolói feladatok. Például a sebesülteket ellátó sebészorvosok műtéti asszisztenciája szakértelmet igényelt. A haderő keretein belül erre a feladatra felkészített egészségügyi katonákat alkalmaztak leginkább. A nővérek leginkább a lábadozó betegek ellátásában vettek részt. Tekintve hogy betegségből, sebesülésből a teljes felépülés több hetes folyamat eredményeként történt, ez alatt az idő alatt az ellátásról nagyon nagy létszámú segédszemélyzet gondoskodott: jellemzően önkéntes ápolónők.
Az egészségügyi személyzet is viselt jelvényeket, többnyire különböző méretű és formájú vörös kereszt motívummal ellátott jelvényeket. A bejegyzésben szereplő nővér a viselési fotókon leggyakrabban látható jelvényt viseli. A kerek jelvény a fityula elülső részén, a nagy ovális a blúz nyakán látható. A viselés a nyaki részen középen tekinthető általánosnak. Munka közben a nővérek inkább egyszerű fehér kendőt vagy főkötőt viseltek a hajuk takarására, amelynek könnyű anyagába nem tudták a jelvényeket betűzni.
A nagy ovális jelvények magyar szent koronás rátétes díszítése nagyon sajátos. Az osztrák tartományokra jellemző Rudolf-koronás díszítést nem lehet látni. Lehetséges, hogy ezeket csak Magyarországon viselték?
