Vasútezred

A haderő szállításának két fő eszköze volt a Nagy Háborúban. A harctéren rövidebb távon gyalogmenetben mentek. Az anyagokat, nagyobb eszközöket, fegyverzetet elsősorban szekerekkel „országos járművel” szállították. Hosszabb távon a szállítás eszköze a vasút volt. Országosan a békeidőben épült vasútvonalakat használta a haderő is. A frontok közelében, főleg az állásharcok idején már tábori vasútvonalak is létesültek.

A vasútezred a hadműveleti területen keletkezett hibák, rombolások kijavításával, a vasútpálya karbantartásával foglalkozott. Ez látszik a jelvényen, képeslapon és levélzárón egyaránt. Mindegyiken egy-egy helyreállított híd képét látjuk. Ilyesmivel az utászok, árkászok is foglalkoztak, de csak a kisebb objektumoknál. A vasútezredet a háború előtt főként katasztrófaelhárításban alkalmazták, például árvizek miatt történt rongálódások kijavítására. 1914-ben a Monarchiának 28 vasútépítő százada volt a vasútezred keretében. Minden század állományi létszáma 269 fő volt. Az ezred parancsnoksága Kroneuburgban volt, a feltöltés a Monarchia teljes területéről történt.

A Nagy Háború megnövekedett feladat terhelést jelentett, ezért a vasútezredbe 12 újabb vasútszázadot szerveztek. Az olasz hadbalépés után ez a csapat volt felelős a magashegyi viszonyok között alkalmazott drótkötél pályák építéséért és működtetéséért is. A frontvonal közelében működő 32 tábori vasút építését és üzemeltetését is a vasútezred végezte.