Pozsony

Mivel a magar fővárost ábrázoló sapkajelvény nem készült, a birodalmi főváros után a második helyen szerepeljen hát az egykor volt magyar főváros, Pozsony.

A török megszállás évtizedei alatt Pozsony a Magyar Királyság fővárosa volt, koronázó város (1563 és 1830 között). Státusza ennek megfelelően magas volt az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején is. Ha ekkor már nem is főváros, de kiemelkedően fontos közigazgatási központ, katonai szempontból is jelentős hadosztály és hadtest parancsnokság. Két jelvény is mutatja a város látképét, amelyet a Duna jobb partjáról láthatunk Pozsony-Ligetfalu község felől. Két jelentősebb épület tűnik szembe. Mindenek előtt a pozsonyi vár, amelynek képe a jelvények készítése idején az 1811-es tűzvész utáni helyreállítatlan állapotot mutatja. A beomlott födémeket és a tetőt 1968-ban a csehszlovák állam létrehozásának 50. évfordulójára állították helyre. A másik jól látható objektum a gótikus Szent Márton Székesegyház, a koronázó templom, a vár alatt elterülő polgárvárosban. Folyamatos átalakítások után mai formájában az 1895-os felújítást követően alakult ki. Neogótikus tornya 85 méter magas és csúcsán a magyar Szent Korona nagyméretű másolata látható.

A városképet bemutató két jelvény közül az első a város házi ezredének, a cs. és kir. 72. gyalogezrednek a jelvénye. A jelvény főalakja egy teljes rohamfelszereléssel (sisak, kézigránáttartó tarisznyák, rohamkés) ábrázolt katona, aki a város címerpajzsára támaszkodik. Lent háromnyelvű lelkesítő felirat olvasható. A fekvő ovális alakú jelvény a város körzetéből bevonultatott 15. erődtüzér zászlóalj jelvénye. Előterében a Monarchia híres, és az ellenség által rettegett 30,5-es mozsara látható.

A ligetújfausi panoráma korabeli képeslapon: