10. huszárezred
A 10. huszárezred Magyarország középső vidékeiről kapta a legénységét. Parancsnoksága Budapesten volt. Talán ez a központi fekvés az oka, hogy az ezrednek rendkívül sokféle sapkajelvénye készült. Az ezred tulajdonosa eredetileg III. Vilmos porosz király volt, de 1915-től „másodtulajdonos” lett August von Mackensen német tábornagy. Ő a német Déli Hadsereg parancsnoka volt, és a Nagy Háború folyamán lényegében folyamatosan az osztrák-magyar csapatokkal együttműködve harcolt a szerbek majd az oroszok és a románok ellen. Mackensen tábornok rendkívüli népszerűségnek örvendett a Monarchiában is.
Ebben a bejegyzésben viszont egy olyan jelvényt mutatok be, amely a német tábornok nevét ugyan viseli, de a portréját nem. Az ilyen jelvény sokkal ritkább, mint a sokféle, portréval díszített változat. Ez a jelvény a lovasságnál főként nagyon népszerű és gyakori ovális alakú, zománcozott verzió. A különlegessége mégis a formája: a legtöbb jelvény nem ilyen hosszúkás, hanem teltebb ovális alakú. A zománcozás színe az ezredek csákó- illetve ulánusoknál csapka színét követte. Így a 10-es huszároknál a jelvény kék alapszínű. A felirat (H 10) az ezred száma. Ez egyébként megegyezik a tábori sapkán 1916-tól kötelezően viselt egység megjelöléssel. A sapka bal oldalán előbb viaszos vászonból, később textilanyagból felvarrott betű- és szám kombináció jelölte a sapka tulajdonosának csapattestét. A mi esetünkben ez H 10 volt.
A bejegyzéshez kiegészítésként a jelvénnyel díszített tábori levelezőlapot mutatom be, illetve egy érdekes levélzárót. A levélzárók esetében is, akár a sapkajelvényeknél érdekes sorozatokat adtak ki a készítők, nyomdák. Van az ezredtulajdonosok portréjával díszített sorozat (pl. a már bemutatott 3-as Hadik huszároké). És van az ezred ünnepnapját ábrázoló levélzáró sorozat is. Az ezrednapok általában az ezredek XIX. századi nagy csatáinak egyikének dátumával egyeznek meg. A 10-es huszároknál ez a nap a levélzáró tanúsága szerint a napóleoni háborúk során 1800 május 11-én Ulm mellett lezajlott csata napja volt. Ezek a levélzárók mindig az adott ütközetet ábrázoló festmények kicsinyített, monokróm képét mutatják be.
