Géppuskás gallér- és sapkajelvény
Széplaki Gábor legújabb bejegyzése a korábban megkezdett géppuskás teljesítmény jelvények folytatása.
A korszerű hadviselés követelményeinek való megfelelés jegyében először 1908-ban csukaszürke, majd ezt követően a tábori szürke színű ruházat került bevezetésre a monarchia hadseregében. Az egyenruházati cikkek egységesítésével egyidejűleg felmerült a jogos igénye a csapatnemek megkülönböztetésének, a speciális katonai szakképzettségek, jártasságok jól látható, külső megjelenítésének. Ennek megoldásaként a világháború második évében megjeletek az első törekvések, amikor is 1915 május 21-én a közös csapatok részére (Ab 13, Hr 20152 számú rendelettel), majd június 11-én a királyi honvéd csapatok részére (136921/7 sz. körrendelettel) rendszeresítik a géppuskás fém gallér jelvényt és a fém sapkajelvényt.
Mint az a fent mellékelt K. u K. rendelteben közölt rajzokon is jól látható, gallérjelvényként az 1908-ban rendszeretett géppuskás ügyességi kitüntetés középrészének rendkívül kifejező koronás tűzokádó sárkány motívumát használták. A sapkajelvénynek pedig a géppuska térképen történő megjelenítésre szolgáló jelölését választották.
A jelvényeket a géppuskás osztagok állományába tartozó katonák viselték mind a gallérhajtókán, mind pedig a tábori sapkán. Az alakulathoz vezényelt vagy beosztott állomány csak a galléron hordta, a sapkájukon az eredeti csapattestük viaszosvászon jelzését viselhették. Érdekes, hogy a körrendelet a sapka jobb oldalára írja elő a viselést, de sok esetben ez a bal oldalon történt. A sapkajelvény viselése csak a hadrakelt seregnél, vagy nagyobb béke csapatgyakorlatoknál volt engedélyezett tábori ruházaton – a körrendelet megfogalmazása szerint-.
A jelvények a legénység, illetve az arany paszományt viselő főtisztek részére ezüst a tisztek részére arany színben rendszeresítették. A jelvények az egyenruha középvonalára voltak tükrözve, vagyis volt jobb és bal oldali darabja. A rendelet szerint: „A gallérjelvényt a géppuska arczvonalbeli szolgálatot végző tisztek és legénység viseli és pedig szolgálatban és szolgálaton kívül. Leteendő a jelvény, mihelyt annak viselője e szolgálatból kiválik, vagy attól bármilyen okból nyolcz hétnél további időre elvonatik.”
A jelvényeket a Monarchia területén több cég vagy mesterember gyártotta, így azok anyag, méret és kivitel tekintetében eltéréseket mutatnak.
Több múzeum kiállított egyenruházati anyagában, valamint ritkán árverési oldalakon is látható fémszállal és flitterekkel hímzett gallérjelvény. Ezeket valószínűleg tehetősebb tisztek készíttették maguknak. A magyar szent koronás változatú gallérjelvény bal oldali darabjait a két világháború között a Magyar Királyi Honvédségben az 1930-as évek közepéig használták szakképzettségi jelvényként a zubbony vagy köpeny bal felkarjára varrva fegyvernemi színű posztó alátéttel.
