308-as emlékmű
A harci cselekményekre és az elesett hősökre való megemlékezés már a Nagy Háború alatt kezdetét vette. Ünnepélyes keretek között avattak fel emlékműveket a korábbi harcok színterén, de több helyen kápolnákat is építettek a hősök emlékére. A Keleti Kárpátokban több helyen is épültek emlékoszlopok az ott harcolt ezredek erőfeszítéseinek a megörökítésére. Ezekből néhány, ha romosan is, de a mai napig fennmaradt. A 6. honvéd gyalogezred emlékművét egy bukovinai település polgármesteri hivatala helyre is állította. A Doberdón a 4-es honvédek több emlékgúlát is állítottak. Ezekből is áll még némelyik.
A bejegyzés fő témája viszont a háborús propaganda. Így nem elsősorban az emlékművek, hanem a köréjük rendezett átadó rendezvények, felavatási ceremóniák vannak most a középpontban. Ilyen ünnepélyes rendezvényekre is rendszeresen sor került. Legismertebb ezek közül talán a 46-os gyalogezred doberdói fájának a kiemelése, feldíszítése majd Szegedre szállítása. A 46-os ezred fája a mai napig megvan a helyi múzeumban.
Most a siemikovcei harcok színhelyén emelt 308-as emlékmű avatási ünnepségének a képeit csatolom. Magáról a csatáról már írtam itt. Az avatásról készült sajtófotó sorozat két darabját látjuk a bejegyzésben. Az ünnepséget báró Hazai Samu hadügyminiszter látogatta meg. Az emlékmű megkoszorúzása után kitüntetéseket osztott ki, majd a 308-as ezred díszmenetben vonult el előtte. A miniszter megtekintette a nevezetes csata lövészárkait is. Mint látható, az esemény megfelelően dokumentálva értékes propaganda anyagként szolgált.
Mivel a 308-as jelvény az emlékművel már szerepelt a korábbi bejegyzésben, ide most egy másik, bukovinai kapcsolódású propaganda jelvényt csatolok be. Ennek címe „Bukovinai hősi emlék”.