Loading...
Hadinapló

1915 augusztus

A gorlicei áttörést követően augusztus végéig tartott az oroszok visszavonulása, amikor meg tudták vetni végre a lábukat. Az üldözésben milliós emberveszteséget szenvedtek el, elveszítették Orosz-Lengyelországot. Az üldözésben az osztrák-magyar csapatok a németekkel együttműködve támadtak. Esetenként magyar hadosztályok német parancsnokság alatt tevékenykedtek. Mackensen és Linsingen német tábornokok nevét itthon is nagy tisztelet övezte. A 48. gyalogezred részvétele átlagos volt az üldözésben. A jelvényükön szereplő csatahelyek jelzik az üldözés útvonalát.

A 48. gyalogezred ekkor a Linsingen tábornok vezette német Déli hadsereg alá volt rendelve. Az áttörést megelőzően az Uzsoki-szoros körzetében voltak állásban, ahonnan előbb északra, majd keletre fordulva Lemberg irányában támadtak. E támadás közben a Zlota Lipa vonalára történő kitörés közben került sor összecsapásokra Chlebowice környékén, amelyekben két 48-as harcos hősiességét arany vitézségi éremmel ismerték el. Ezt követően az ezred a következő támadási súlypontban Lublin és Ivangorod térségében került bevetésre, amint erről a jelvényen szereplő feliratok is beszámolnak.

„Egyszerű történetnek nevezi Divják József hadapród az ő hőstettét. A lembergi csatában Chlebovice magaslatait támadták és hősies előretörésük hatalmas véráldozat árán érte el a kívánt eredményt. Divják zászlós nyomult előre századával, eleinte rohanva majd később kúszva az illatos tavaszi földhöz simulva. El is jutottak az ellenséges drótakadályokig, nem sokan, de még mindig elegen, hogy betörjenek a halálosztó szibériai lövészek közé. Győzelem koronázta páratlan vitézségüket, dicsően szomorú győzelem. A század 196 emberéből 13 maradt épen. Komoly, becsületes, jó zalai magyarok voltak, családapák, akiknek ez az ütközet volt a tűzkeresztségük, de egyben sírjuk is… Övék az arany vitézségi érem, írja szerényen Divják zászlós. Én csak őrzöm azt.” A magyar gyalogság kötetben még ez is szerepel: „Divják József a rohamnál szakaszát messze megelőzve rohant az orosz akadályokig, azokon drótollóval keresztülvágta magát és súlyos sebével is annyira tudta tovább buzdítani embereit, hogy azok szuronnyal kiverték az oroszokat”.

Subscribe
Visszajelzés
guest
2 Hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Szekér Imre Tibor
1 éve

DIVJAK/DIVJÁK JÓZSEF (JOSIP) tartalékos hadapród. Született 1895. március 1-jén Drávaóhíd (ma: Pretetinec) melletti Delejes/Dragoslavec, Krizoput (Kedveshegy keresztút) településen, (ma: Muraköz megye, Horvát Köztársaság). Szülei Divjak István és Tomašić Mónika uradalmi erdész (erdős). Elemi iskoláit Csáktornyán végezte. Kereskedelmi érettségit követően 1912-től a Debreceni Magyar királyi Gazdasági Akadémia hallgatója. Az 1914/1915 tanévben az oktatás szünetelt a háborús előkészületek miatt és így a III. évfolyamosként már a Magyaróváron az Óvári Gazdászok beiratkozott évfolyam hallgatói között szerepelt. 1915-ben bevonult önkéntesként, zászlós rangban a császári és királyi 48. gyalogezredbe. Ott a 2/XVII. menetzászlóaljban és a 14. században szolgált. 

Az 1915. augusztus 21-én kiadott 244/11. számú veszteséglista szerint a csata során megsérült. Az 1915. december 30-án kiadott 346/4. számú veszteséglista szerint azonban elesett 1915. január 1. – április 3. között.

Ezt megcáfolva a Muraköz (Csáktornya 1916. február 20. 8. számú) hetilapban az alábbi cikk jelent meg „Kitüntetés. Divják József 48. gyalogezredbeli zászlóst Ő felsége a király, az orosz harctéren az ellenséggel szemben tanúsított vitézségéért arany vitézségi éremmel tüntette ki. Divják zászlósnak az érmet Pilsenben, az egész ezred jelenlétében tűzte ezredese a mellére lelkesítő beszéd kíséretében. Divják, mint a debreceni gazdasági akadémia III. éves hallgatója önként jelentkezett katonai szolgálatra s már egyszer megsebesült. Divják most Pilsenből ismét a frontra ment, hogy tovább küzdjön az ellenség ellen.”

Az 1916. május 31-én kiadott 426/49. számú kiigazítás a veszteséglistában halottnak jelentették, de törölték a listából. 1917. március 2-án kiadott 531/3. számú veszteséglistában, mint sérült jelentik. 1918. május 25-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagja. Több adata nem ismert.

kép_2023-02-14_174459430.png
2
0
Would love your thoughts, please comment.x