1914 szeptember

1914 szeptembere nem hozott szerencsét az osztrák-magyar csapatok számára. Szerbia ellen a támadó hadműveletek lelassultak, miután Oroszország hadbalépése folytán a támadó hadak nagy részét az északi frontra kellett irányítani. Augusztusban ezen a fronton a Monarchia csapatai átmeneti sikereket értek el, betörtek az orosz terültetekre, de onnan hamarosan kivetette őket az orosz támadás. Ezért a korábbi eredmények mind elvesztek, a csapatok védekezésre kényszerültek és visszavonultak.

Augusztusban a Lembergtől és Przemysltől északra, 50-60 km-re fekvő országhatárt átlépve az orosz 5. hadsereget Komarów térségében megszorongatta az osztrák-magyar 4. hadsereg, és bár az utólagos hadtörténeti leírás szerint megverte azt, valójában ez a megvert ellenfél néhány héten belül mintegy 100 km-rel vetette vissza a „győztes” hadat, majd újabb 4 hét leforgása alatt a Kárpátokig tolta vissza a frontvonalat.

Ebben az időszakban még mozgó háború folyt, a csapatok jelentős területen manővereztek. Ebben a harcmódban a lovas csapatoknak a felderítés, gyors átkaroló támadás volt a fő feladatuk. Ezt mutatja be a fenti képeslap, éppen Komarów példáját kiemelve. Ebből bőven ki is vették a részüket augusztus folyamán, de szeptemberre a lovas csapatok is jelentősen meggyengültek. Egyre inkább a visszavonulások fedezése vált a feladatukká. A Magyar Huszár című kötet ebből az időszakból kiemeli a 3. honvéd huszárezred halogató harcait, amelyet utóvédként vívott Rawa-Ruska várostól dél-nyugatra Niemirow térségében.

Az ezred szeptember 12-én a vele szemben támadó hadosztály erejű orosz támadókat próbálta feltartóztatni, de hamarosan visszavonulási parancsot kapott. A parancs gyakorlatilag a vonat hátrahagyására utasította az ezredparancsnokot, köznapi nyelvre lefordítva: fejvesztett menekülésre adott utasítást. Ezzel szemben az ezred parancsnoka halogató harcokra utasította századait és gondoskodott a vonat, leginkább az ezred tábori kórházának visszavonásáról. Eközben Riedl alezredes, ezredparancsnok csapatait mozgatva mindig a leginkább veszélyeztetett terepszakaszok védelmét erősítette meg. Az ezred szerencsére erősítéseket kapott a körzetben mozgó más lovas és gyalogsági egységektől, így Riedl alezredes irányításával eredményesen tudta lassítani az orosz támadást, biztosítva a vonat elvonulását.

A 3-as huszárok sapkajelvénye a honvéd huszárok csákóját ábrázolja. Sokféle csákójelvényt láthatunk a gyűjteményekben. Ezek nagyobb részét az ARKANZAS cég készítette a cs. és kir. (“közös”) huszárezredek számára. Az itt leközölt jelvény nem ebbe a sorozatba tartozik. A csákó szemernyője fölött jól kivehetően a magyar kiscímer látszik. Az ARKANZAS csákó jelvényeken a kétfejű sas, a közös huszárezredek csákódísze. A jelvényt egyébként egy másik készítő, Morzsányi gyártotta. Természetesen a Rajta, rajta! felirat sem szerepelt a csákókon, az a rohamok idején alkalmazott csatakiáltás volt. Több más eltérés is van a jelvény és az eredeti csákók között. A csákó oldalán nem volt szám és a zsinór színe sem a jelvényen látható vörös volt.

A másik jelvény a XII. hadtesté. Ezt azért tettem be a bejegyzésbe, mert a rajta látható kép számomra nagyon plasztikusan fejezi ki ennek az időszaknak a hangulatát. Ez a hadtest is Galiciában harcolt ebben az időszakban, hasonló élményeik lehettek, mint a 3-as huszároknak.