Franz v. Trenck

Híres személyiségek és hadvezérek csarnokába azért kerülhetett Trenck báró, ezredes, mert örökös tulajdonosa volt az 53. zágrábi gyalogezrednek. Mert hogy katonai tettei amellett, hogy vakmerőek és sikeresek is voltak, mégis halálbüntetést érdemeltek, amit Mária Terézia kegyelemből változtatott életfogytig tartó börtönre.

1711 és 1749 között élt. Birtokai főként Szlavóniában voltak, innen az ezredtulajdonssá választás. Trenck öntörvényű, zabolátlan katona volt. Előbb a törökök elleni háborúkban vett részt orosz zsoldban is, majd az osztrák örökösödési háborúba kapcsolódott be. Mária Terézia megsegítésére saját költségén birtokain toborzott vegyes horvát és szerb nyelvű legénységet. Ők lettek a Trenk-pandúrok. Bár az osztrák reguláris hadhoz tartozott a csapata, sokszor önkényesen, a fővezérlet tudta nélkül vagy annak parancsa ellenére hajtott végre akciókat. Kirabolta például a porosz király táborát a soori csatában 1745 szeptember 30-án, a királyt is majdnem foglyul ejtve. Ez az akciója volt az utolsó csepp a pohárban, minthogy magába a csatába parancs ellenére nem vonult fel. Ezt követően tartóztatták le és zárták börtönbe, ahol 1749-ben öngyilkos lett.

Trenck és pandúrjai már életében nagy népszerűségnek örvendtek. Halála után pedig a szerb és horvát folklór híres szereplőjévé vált. Ez a népszerűség tette őt tiszteletbeli ezredtulajdonssá. Róla és pandúrjairól két szép levélzáró is készült. Az ezred jelvényét Zágráb címere díszíti.