Latest:
Sapkajelvény történetek

Kategóriák

Legújabb bejegyzések

május 7, 2024Különleges egységekA rohamcsapatok kiképzése több fázisban zajlott. Az emberek kiválogatása már eleve olyan szempontok szerint zajlott, hogy a csapat katonái alkalmasak legyenek bonyolult műveletek elvégzésére nehéz harci körülmények között. A speciális rohamkiképzésben sokféle készséget gyakoroltak. Ezek közül legfontosabb talán a kézigránát dobás és a közelharc gyakorlása volt. Ugyanilyen fontos volt a fegyverismeret, hiszen a rohamcsapat bevetése során gyakran a zsákmányolt fegyvereket is használta, főleg, ha elfoglalt ellenséges lövészárkot kellett megfordítani, hogy az ellenkező irányba nézzen. De az alapkiképzésen túl a vállalkozásokat minden esetben gondos tervezés előzte meg, és az akciók részleteit előre kidolgozták. Nagyobb vállalkozások előtt pedig főpróbát is tartottak. Így történt ez a Magyaros tető elfoglalására indított rohamvállalkozás esetében is. Az akció helyszínétől távolabb az ellenséges vonalak mását éles lőszer felhasználásával rohamozták meg a rohamisták. Az akció közben készült képek jórészt a gyakorlaton készülhettek, nem éles helyzetben. Az itt leközölt kép is ilyen lehet. Itt három raj a megindulási pontnál éppen elhagyja a saját lövészárkot, és a drótakadályokon keresztül tör előre az ellenséges vonalak felé. A bejegyzéshez csatolt jelvény a 10. honvéd gyalogezred katonáit ábrázolja a Magyaros elleni támadást megelőző gyakorlaton, Csíkzsögödön. A fotó a köves terepre való tekintettel inkább a Karszt-fennsíkra enged következtetni. Itt is biztosan gyakorlatoztak a rohamcsapatok. [...] Read more...
május 3, 2024Sapkajelvényes lapokHeinrich von Hess XIX. századi osztrák tábornok volt a 49. gyalogezred tulajdonosa. Róla, és a címerével díszített szép tűzzománcos ezredjelvényekről egyszer írtam már itt. A mostani bejegyzés is az ezredhez és ezredtulajdonoshoz kapcsolódik. Egy sapkajelvény méretű vékony plaketten ugyanis mind a kettő látható. Úgy vélem, hogy ez egy jubileumi jelvény lehetett. A tábornok portréjával ellátott levélzárót is feltöltöttem, amely alább látható. [...] Read more...
április 24, 2024Sapkajelvényes lapokA 43-as gyalogezred annak a 17. hadosztálynak volt része, amely a József főherceg által vezényelt VII. hadtest része volt a háború legnehezebb időszakában az olasz fronton. 1915 és 1917 között a Doberdón indított valamennyi olasz támadás (összesen 11) elhárításában részt vettek. A legnagyobb véráldozatot szenvedő ezredek egyike volt. Legénysége javarészt román nemzetiségű volt, A Bánát dél-keleti részéből és Krassó-Szörény vármegyéből származott. Parancsnoksága Karánsebesen, zászlóaljai többsége Fehértemplomban volt elhelyezve. A bejegyzés ötlete a zászlóhoz kapcsolódik. Az ezrednek volt hajtókaszínű zászlójelvénye. Létezett egy levélzáró is, amelyen az ezredezászló volt látható. Kiegészítésként az ezred géppuskás századának a bélyegzőjét láthatjuk egy tábori levelező lapon.   [...] Read more...
április 22, 2024Sapkajelvényes lapokA Monarchia vártüzér ezredei voltak eredetileg a nehéztüzérséget adó egységek. A mozgó hadviselésre tervezett  hadseregeknek nem volt szükségük nehéztüzérségre. A nagy kaliberű lövegek nagy romboló hatását erődítések vagy páncélozott hajók ellen tervezték használni. Az erődök ostromakor számítani lehetett arra, hogy az ostromlók műszaki csapatai védett fedezékeket építenek ki saját védelmükre, amit a nehéz lövegek tudtak rombolni. A két nagy tengeri kikötő védelmére épített erődítményekbe is telepítettek nehéz tüzérséget. A nagyobb kiterjedésű állomáshelyeken erődtüzér ezredek, kisebb erődöknél zászlóaljak állomásoztak. A 6. erődtüzér ezred a Monarchia második legnagyobb erődrendszerét, Komáromot biztosította. A vártüzéreket már 1914-ben kivezényelték a frontokra, ahol nagyon nagy hiány volt tüzérségi eszközökben. Önálló nehéz tüzérség eleinte nem is létezett. A hamar állóháborúvá átalakuló harc szükségessé tette a fedezékek rombolását, távolabb felállított tüzérségi eszközök megsemmisítését. Eleinte ezekre a feladatokra csak az erődtüzérségnek volt megfelelő löveganyaga. Az ezredeket a nagy igényekre tekintettel szétbontották és ütegenként telepítették hadosztályokhoz. A 6-os vártüzérekkel is ez történt. Az ütegeket egyesével vezényelték minden aktív fronton alkalmazták őket. A bejegyzés hátterét adó levelező lap az ezred 18. számú nehéz tarackos ütegéhez tartozó lőszeroszlop bélyegzőjével van ellátva. A jelvény az ezred egyetlen ismert sapkajelvénye a Nagy Háborúból. Mellékelni tudtam még egy levélzárót is. [...] Read more...
április 18, 2024Viselési fotókA hadtestjelvények nem voltak túlságosan ritkák és viselési fotókból is van szép számmal. Ennek a bejegyzésnek az érdekessége az egyszerűségében szép jelvény mellett viselője. Ő nem más, mint dr Pogány Kálmán főhadnagy, a székesfehérvári 19. népfelkelő gyalogezred századparancsnoka. Bölcsészdoktor, civilben a Szépművészeti Múzeum igazgatóőre volt a Nagy Háború előtt. 1919-ben a Művészeti és Múzeumi Direktórium elnöke, a muzeális műkincseket szocializáló bizottság vezetője volt. A 19. népfelkelő gyalogezred 1914-től 1916 februárjáig a szerb hadszintéren, majd az orosz fronton került bevetésre. 1917 augusztusától a háború végéig az olasz harctéren alkalmazták. A 17. (később 127.) népfelkelő gyalogdandárba voltak beosztva, amely pedig az 53. gyaloghadosztály része volt (1918 júniusától 64. hadosztály). Az ezredtörténet részletesen ismerteti a beosztásokat és harceseményeket, de sehol sem említi a VI. hadtestet mint felettes parancsnokságot. A jelvény viselése ezért különös. A fénykép hátán szereplő feljegyzés szerint a kép egy dél-tiroli állás századparancsnoki harcálláspontnál készült. Ez lehetséges lehetne, hiszen az ezred az olasz fronton harcolt, de előbb a Doberdón, majd a Piave középső folyásánál, tehát nem Tirolban. A leírás alapján a 19-es népfelkelők kaposvári VIII. zászlóaljáról lehet szó esetleg. Ez a 19-es ezred népfelkelő hadtápzászlóalja volt eredetileg, de a háború folyamán harci feladatokat ellátó egységgé fejlődött. Parancsnoka Szegfy István nyugalmazott huszárőrnagy volt. 1916 júniusától 1917 szeptemberéig az olasz front Zugna Torta körüli frontszakaszán voltak bevetésben. Ezután Erdélybe vezényelték át, ahonnan 1918 áprilisában kerültek vissza az olasz frontra. Ennek a csapategységnek sem volt kötődése a VI. hadtesthez… [...] Read more...

Legújabb kommentek